HTML

Kávégép és kávéfőző tesztek - elfogulatlanul

A kicsitől a legnagyobbig, a kotyogóstól a teljesen automatáig, a tömöstől a kapszulásig. Tesztek, vélemények, gondolatok.

Friss topikok

  • silent man: @kvmania: Ez a matek hogyan jött ki? (2017.10.23. 21:28) Kapszulás kávé = átverés?
  • szilvi1960: ahogy a soraid olvasom, én is ugyanígy voltam az én Cafissimo kávéfőzőmmel minu.me/-cafissimo . A ... (2012.04.12. 13:52) Lavazza EP950 - A dizájnkocka
  • l'arabica: Végre a Lavazza is rájött, hogy az üvegpoharak szépek, csak nem férnek a gép alá. Az új, alacsonya... (2012.02.23. 14:26) Lavazza LB800 - sármos egyszerűség
  • lorien: @kávéfan: Nem a kapszulás miatt van így, már jóval előtte kialakult a technológia. Ez különben cs... (2011.01.27. 10:23) Egy kis áttekintés

Linkblog

Egy kis áttekintés

2011.01.24. 13:04 Szintai Molnár Péter

Mivel terveim szerint ezen a blogon különböző kávégépek tesztjeit találhatjátok meg, az első bejegyzésben szeretnék egy kis áttekintést adni, hogy a különböző kávékészítési módszerekkel milyen kávét főzhetünk. Sajnos elég sok helyen keverednek a különbözős kifejezések (kapszula, párna, presszógép stb...), reményeim szerint ezek is tisztulnak majd.

 

főzött kávé/kotyogós kávé

Főzött kávénak általában az otthoni kotyogós- vagy elektromos kávéfőzőkkel készült italt nevezzük. Magyarországon sokáig ez volt a kávékészítés leginkább elterjedt módja.

A nagyobb nyomás és hőfok miatt itt közepesen finom szemcseméretet lehet használni. Mivel itt az őrleménnyel nem csak a forró víz, de vízgőz is érintkezik, ez a cseranyagok erőteljesebb kioldódását eredményezi. Ugyanakkor az alkalmazott 100°C fölötti hőmérsékleten az aromaanyagok kioldódása kisebb, ill. azok egyből elbomlanak. Az eredmény a kissé fanyar, de erőteljes mokka, magyarán mondva a feketekávé.

 

forrázott kávé/filteres kávé

A forrázás lényege, hogy a forrásban lévő tiszta vízzel leöntik a kávéőrleményt. A kávészemcsék telítődnek vízzel, ami így kilúgozza a szín-, illat- és ízanyagokat. A forrázás általában megfelelő színű, de nem túl tartalmas italt eredményez. A forrázásos kávékészítésnek az idők folyamán több fajtája is kialakult.

Technikailag talán a legismertebb a szűrőzsákos-filteres kilúgozás módszere, leginkább német kávénak hívjuk. Ebben az esetben a forró víz cseppekben érintkezik a finomra őrölt, szűrőzacskóba helyezett kávéval. A szűrő finomsága miatt a kávé nem tud átszivárogni a filterpapíron. Vigyázni kell azonban, amennyiben túl finom az őrlemény vagy nem megfelelő az őrlemény elhelyezkedése, sokáig tart a kávé kilúgozása – és így nem kívánatos ízanyagok is kioldódhatnak. Szintén forrázott kávé az úgynevezett "French Press", bár itt egy speciális, szűrővel ellátott kis kancsóban főzhetjük a kávét. Az eszpresszónál mindenképpen hígabb, de aromagazdag kávét eredményez. 

 

espresso

Az espresso név az italkészítés gyorsaságára utal. Ez a technológia nagy nyomással (9 bar) működik. Az átpréselési nyomás lehetővé teszi számunkra, hogy 100°C alatti, (90-92°C) vízzel tudjunk kilúgozni egy igen nagy finomságú kávéőrleményt - viszonylag rövid idő alatt (20-25mp) - úgy, hogy egy tartalmas, ízletes és kellő koffeintartalmú kávéitalt nyerjünk. Az így készült ital aromagazdagsága és sűrűsége teszi azt, hogy fogyasztói erős kávéként tekintenek az espressóra. A valóság azonban az, hogy bármennyire is intenzív, az érzékszervekre erős hatást gyakorló kávéital is az espresso, koffeintartalma jóval alacsonyabb minden más módszerrel készített kávénál.

 

kapszulás kávéfőzés

Mivel az utóbbi 1-2 évben egyre inkább elterjedtek hazánkban is a kapszulás kávéfőzők, de nehéz közöttük eligazodni, sok ilyen tesztet szeretnék írni. 

Szinte minden nagyobb kávé vagy konyhai gép gyártó elkészítette a saját maga szabvány kapszuláját. A kávék légmentesen zárt, egy adagos alumínium vagy műanyag kapszulákba kerülnek és várják, hogy felhasználják, így mindig friss, megfelelően őrölt és tömörített kávét használhatunk. A kapszulás kávégépek mind nagy nyomással (15-19 bar) működnek, így otthoni környezetben ihatunk tökéletes presszó kávét. 

 

pod/párnácska/E.S.E.

A pod-os vagyis párnás kávéfőzés célja - csak úgy, mint a kapszulás rendszereké - hogy a végletekig leegyszerűsítse az espresso készítés folyamatát. Az E.S.E nemzetközi szabvány, amely előre csomagolt, pörkölt, őrölt és tömörített (egy-, ill. kétszemélyes) kávéadagokkal működik. A kávépárnában a két filter-papír közé tömörített kávéadagot csupán a gép erre kialakított részébe kell helyezni. A gyárilag beállított mennyiség, őrlés és tömörítés igen jó minőségű espressót eredményez. Eredetileg vendéglátóipari felhasználásra tervezték, de mára a háztartásokban is egyre elterjedtebb. A kávégépek itt is nagy nyomással működnek. Előnye, hogy mivel nemzetközi szabvány sok fajta E.S.E. párnából válogathatunk.

Sajnos sok helyen összemosódik a PAD-os kávépárnákkal, amelyeket pl. a Philips Senseo rendszere használ, vásárlás előtt mindig nézzük meg a kávé feliratát!

 

PAD párnácska

A PAD kávépárnákat és a hozzájuk tartozó kávéfőzőket a Philips és a Douwe Egberts fejlesztette ki, elsősorban a Nyugat-Európai ízlés alapján. Ezek a gépek (pl. Senseo) nem presszókávét főznek, hanem átmenetet képeznek a presszó és a német filteres kávé között és e másodikhoz állnak közelebb. A kávé elkészítése egyszerű, kisebb nyomáson (2 bar) működik, így lazább, de aromás kávét készíthetünk vele. A Senseo rendszerhez számtalan gyártó kínál PAD-párnát.

 

török kávé

A török kávé készítésekor nagyon finomra (púder finomságúra) őrölt kávét használunk (0,1-0,2 mm szemcsenagyság), speciális edénykében, dzsezvában készítjük. A megfelelő kávékeverék nem sötét pörkölésű. Az iszlám országokban a hagyományos készítésű török kávé etiópiai és riói kávébab fajták sajátos vöröses-barna pörkölésű keverékéből készül.

Az elkészítés lényege, hogy a kávét a cukorral és az esetleges egyéb ízesítő szerekkel együtt - különböző iskolák szerint - egyszer vagy háromszor, lassú tűzön felfőzzük. 

 

Forrás: completa.hu kávézási szakszótár, kavehazak.hu 

 

5 komment

Címkék: filter kávé török pad kapszula pod kotyogó espresso e.s.e

A bejegyzés trackback címe:

https://kavefozok.blog.hu/api/trackback/id/tr132609634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

m_balage 2011.01.24. 15:21:46

Kérted, hogy éljünk javaslatokkal:
Nézz szét a www.eszpresszo.com és a www.kavekorzo.hu weboldalon!

Szintai Molnár Péter · http://sodagroup.hu 2011.01.24. 15:34:01

Köszi :)

Én is keresgéltem itt, de jópár gépről (krups, bosch stb...), valamint a kapszulásokról semmit nem találtam.

A következő napokban, hetekben elsősorban ezekről írok majd (pl. Nespresso, Lavazza, Caffe Gioia).

lorien · http://lorien.blog.hu 2011.01.27. 09:40:46

Annyit hozzátennék, hogy szabvány eszpresszó készítése nem 15-19 bar nyomás alatt történik, hanem 9. Persze a pumpa vagy a szivattyú ennél nagyobb nyomást képes előállítani, de a kicsit komolyabb gépekbe beépítenek egy nyomásszelepet, amely a az állandó 9 bar körüli nyomásért felelős.

Szintai Molnár Péter · http://sodagroup.hu 2011.01.27. 09:50:09

Köszi, javítottam is. Én két értéket 9 és 15-19 találtam mindenhol.

Utána fogok nézni, hogy miért van ez, mert az otthoni presszógépeknél mindig kiemelik, hogy 15 vagy 19 bar nyomást tudnak. Lehet, hogy a kapszulás rendszer sajátosságai miatt van ez így?

Ha megtudtam a választ, készítek róla egy külön posztot.

A hétvégén pedig jön az első gépteszt is.

lorien · http://lorien.blog.hu 2011.01.27. 10:23:39

@kávéfan:
Nem a kapszulás miatt van így, már jóval előtte kialakult a technológia. Ez különben csak a pumpa névleges maximális nyomása, amelyet az OPV leszabályoz (nyilván magasabb nyomást kell tudnia, mint amelyen a kávé készítése történik). Az olcsóbb készülékekből sokszor hiányzik az OPV, ott tulajdonképpen maga a kávépogácsa szabályozza le 9 bár körülire a nyomást. Ez meg is látszik a végeredményen, ezek a gépek érzékelhetően kevesebbet hoznak ki ugyanabból az alapanyagból, mint az OPV-s társaik.